Regisztrálja cégét teljesen ingyen!

Weboldalunk célkitűzése egy olyan – szolgáltatásait folyamatosan bővítő – békéscsabai cégadatbázis működtetése, ahol:

  • a vállalkozások egyedülálló módon bármikor, rugalmasan módosíthatják tevékenységi köreinek, termékeik, szolgáltatásaik, telephelyeik, elérhetőségeik listáját,
  • a cégbemutatón keresztül többet is megtudhat az adott vállalkozásról,
  • az ingyenes regisztráción keresztül bármely vállalkozás részese lehet a rendszernek.

line

Ingyenes regisztráció 

line

Technikai információ

Felhívjuk regisztrált partnereink figyelmét, hogy lehetőségük van adatlapjuk módosítására, bővítésére, a már feltöltött képek cseréjére, esetleg azok törlésére is. Ehhez nem kell mást tenniük, mint a regisztráció folyamán megadott e-mail címről felhasználó nevet és jelszót igényelniük.

line

http://bekescsabaicegek.com/site/kapcsolat/uzenetkuldes/

Mestereket avatott a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Ünnepélyes keretek között avatták fel a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BMKIK) idei mesterképzésén résztvevő szakembereket szombaton a békéscsabai Phaedra Rendezvényközpontban. A BMKIK által indított tanfolyamokon mintegy 89 mester tett vizsgát 13 szakmában ebben az évben. A hétvégi mesteravató ünnepség egyben a 2018-as képzési időszak lezárását is jelenti.

20181110

Hosszú hónapok után szombaton dőlhetett hátra az a 89 szakember, aki idén beadta jelentkezését a kamara mesterképzésére. Az érintettek több hónapja dolgoztak azon, hogy kézbe vehessék a mesterleveleiket. A képzés november 10-én zárult, hétvégéig mindenki befejezte tanulmányait. A mestereket a kamara egy mesteravató ünnepséggel köszöntötte, ahol a résztvevők hivatalosan is esküt tettek arra, hogy legjobb tudásuk szerint végzik a munkájukat és oktatják a jövő generációját.

A jelenlévőket többek között Zalai Mihály, a Békés megyei Önkormányzat elnöke, és Orosz Tivadar, a BMKIK elnöke is köszöntötte. Utóbbi elmondta, a kamara a minőségi szakképzés érdekében erősíti a mesterkultuszt. Mint fogalmazott, a mesterszint egy magas szintű szaktudást jelent, egy ismeretátadást, erkölcsi és példamutató magatartást, megbízhatóságot, valamint kitartást feltételez.

– Nekünk szükségünk van magasan képzett szakemberekre, enélkül Magyarország nem tud kiválóan teljesíteni, a gazdasági növekedéshez elengedhetetlenül hozzátartoznak. Tudom, rengeteg probléma van a szakképzés körül. Úgy vélem, az irány helyes a duális képzés irányába, a gyakorlati ismeretek beépítése a tananyagba, illetve a szakmák népszerűsítése a fiatalok körében. Fontos lenne, hogy minél több fiatal ismerje meg a szakmai lehetőségeket, és kevesebb legyen a lemorzsolódás – mondta el. Hozzátette, mindezt a feladatot a kamara változatlanul felvállalja, és a jövőben nagyobb hangsúlyt kap a színvonal emelése, mind az iskolákban, mind a munkahelyeken.

Mészárosné Szabó Anna, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BMKIK) szakképzési osztályvezetője lapunk kérdésére elmondta, a kamara ebben az esztendőben 54 fő mesterfelkészítő tanfolyamára és mestervizsgájára kapott forrást a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, aminek köszönhetően a támogatottak 20 százalékos önerővel szerezhették meg a mesteroklevelet.

– Mindez azt jelenti, hogy egyre nagyobb a szakemberek körében a mestercím presztízse. Az elmúlt években rengetegen tettek vizsgát nálunk, több mint ezer mestert képeztünk. A növekvő tendencia hátterében az áll, hogy belekerült a szakképzési törvénybe az, hogy bizonyos szakmáknál csak annak a cégnek lehet tanulója, akinél a gyakorlati oktató mestercímmel rendelkezik. Akik viszont elvégezték jó hírét vitték a képzésnek, és már azok is elkezdtek jelentkezni, akiknek nincs tanulójuk; most már azt mondhatjuk, hogy 50 százalékban olyanok ültek be a padba, akiket nem a tanulóképzés kényszere vitt be – fogalmazott az osztályvezető.

Az ünnepélyes rendezvényen minden érintett oklevelet kapott, melyhez a képzéshez kapcsolódó kiadvány is járt. Ebben az oktatók és képzési partnerek, valamint az új mesterek neve szerepel, továbbá a tanfolyamokon részt vevők közül több mint 50 mesterrel készült interjú.

Az eseményen először adta át az iparkamara az arany-, ezüst- és bronzkoszorús mesteri címeket. Összesen 15 olyan szakember kapott ilyet, akik 10, 20, 30 év végeznek elismert munkát szakmájukban. Ezen túl köszöntötték az októberi EuroSkills Békés megyei döntőseit és a Magyar Kézműves Remek díjat elnyerő megyei szakembereket.

Január elsejétől a NAV-nál is kötelező a cégkapu

Kizárólag cégkapun keresztül intézhetik elektronikusan adóügyeiket a NAV-nál jövőre a vállalkozások. Az egyéni vállalkozóknál nem lesz változás, ők továbbra is az ügyfélkaput, új nevén a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz kapcsolódó tárhelyet használhatják.

20181110_web

A gazdálkodó szervezetek idén adóügyekben a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnál (NAV) már elektronikus kapcsolattartásra és ügyintézésre kötelezettek – tájékoztatott az adóhivatal. Közölték, az év végéig képviselőik még használhatják a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás  tárhelyet is. Jövőre azonban az ügyfelek – egyéni vállalkozók és hivatali tárhellyel rendelkezők kivételével – az adóügyek elektronikus intézésére kizárólag cégkaput használhatnak, ami alkalmazható többek között a NAV-val való elektronikus kapcsolattartásra, a bevallások beküldésére, hivatalos dokumentumok letöltésére. A NAV, küldeményeit ugyancsak a cégkapun át küldi.

A cégkapu felépítése megegyezik a már megszokott ügyfélkapu felépítésével. A dokumentum feltöltése, letöltése és tartós tárba helyezése azonos logikával működik. A cégkapun kezelhetők a hozzáférési jogosultságok és elvégezhetők az egyes, cégkapu használatához kapcsolódó beállítások. A cégkapus kommunikáció teljes egészében kiváltja a hagyományos papír alapú levelezést. A gazdálkodó szervezeteknek – egyéni vállalkozókat kivéve – a cégkapu használatához csupán regisztrálniuk kell, amit a szervezet képviseletére jogosult természetes személy kezdeményezhet. A regisztrációval kapcsolatos tájékoztató ezen az  oldalon érhető el. A NAV az érintett gazdálkodó szervezeteket azzal is segíti, hogy a képviselőiket tájékoztatja a legfontosabb tudnivalókról, saját személyes tárhelyükre kihelyezett levélben. Tájékoztatást az a képviselő kap, akinek az érintett gazdálkodó szervezetnél a NAV által nyilvántartott képviseleti joga van.

Novembertől újraindul az Otthon Melege program

Novembertől újraindul az Otthon Melege program, amellyel a háztartási nagygépek cseréjére nyílik lehetőség. Az új kiírással a kormány kétmilliárd forint vissza nem térítendő támogatással járul hozzá a családok energiafelhasználásának csökkentéséhez – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatóságért felelős államtitkára sajtótájékoztatón, Budapesten.

20181031_web

 

 

A program célja, hogy a lakosság olyan hűtő, fagyasztó, valamint mosógép készülékeket szerezzen be, amelyek hozzájárulnak a rezsiszámlák csökkentéséhez.

A kiírás szerint 25 ezer, 40 ezer és 45 ezer forint támogatást lehet igényelni annak függvényében, hogy milyen energiaosztályú berendezést választ a pályázó.

Az igényléseket régiónként eltérő időpontokban november 5. és 19. között lehet benyújtani, kizárólag elektronikusan, ügyfélkapun keresztül a rendelkezési keret kimerüléséig. Békés megyében november 7-én 10 órától délután 2-ig lesz lehetőség a pályázatok feltöltésére.

Elindult az elektromos autók vásárlását támogató pályázat

Hétfőtől egyszerűsített feltételekkel lehet ismét támogatásra pályázni elektromos autók vásárlásához.

20181029

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hétfői közleménye szerint a támogatás alapesetben előfinanszírozás, amely tisztán elektromos hajtású személygépkocsik, legfeljebb 3,5 tonna össztömegű tehergépkocsik és L7e-CU kategóriájú, áruszállításra tervezett nehéz, emelt teljesítményű kvadok vásárlásához használható fel. 

A támogatás mértéke a bruttó eladási ár 21 százaléka, legfeljebb 1,5 millió forint. A támogatható gépjárművek vételára a korábbi bruttó 15 millió forintról 20 millió forintra nőtt. További változás, hogy a gépjárművek csak a támogatói okirat hatályba lépése után szerezhetők be, a kereskedők viszont előleget kérhetnek. A gépjárműtípusokat azonban a benyújtáskor nem kell kiválasztani, az összes dokumentum helyett pedig elegendő a cégszerűen aláírt pályázati nyilatkozatot eredeti példányban postán beküldeni. 

A pályázatokat a palyazat.e-mobi.hu oldalon lehet benyújtani.

Már ma megszűnhet a lakástakarékok állami támogatása

Felmenő rendszerben kivezetnék a lakás-takarékpénztárak állami támogatását az Országgyűlés gazdasági bizottsága elnökének törvénymódosító javaslatai szerint.

20181016

Több mint 70 milliárd forintot terelne át a lakástakarék-pénztáraktól a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) programjába Bánki Erik országgyűlési képviselő tegnap benyújtott törvénymódosító javaslata. A Fidesz–KDNP-frakció politikusának – az Országgyűlés gazdasági bizottsága elnökének – beadványa úgy változtatná meg a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényt, hogy felmenő rendszerben megszüntetné az abban rögzített éves befizetések után járó 30 százalékos, maximum 72 ezer forintos állami támogatást.

A módosítás a meglévő szerződéseket – a lakás-előtakarékossági szerződés megtakarítási idejének meghosszabbítását kivéve – nem érintené. E megtakarításokat az állam a futamidő végéig támogatja.Az indítványt bizottsági szinten tárgysorozatba vették, a parlament pedig kivételes eljárásban foglalkozik vele, azaz akár már ma zárószavazás lehet a témáról. Varga Mihály pénzügyminiszter az Mfor portállal közölte, hogy a javaslat egyezik a kormány szándékaival is.

Magyarországon négy lakástakarék működik: a Fundamenta mellett az Aegon, az Erste és OTP Bank leánya. Az Aegon kasszája ugyanakkor szeptember végén bejelentette, hogy az értékesítést októberben befejezi. A Magyar Nemzeti Bank 2017-es Aranykönyve szerint az Erste 68,5 milliárd forint betétet kezelt, a Fundamenta 432 milliárdot, az OTP pedig csaknem 282 milliárdot. A BankRáció.hu úgy számol, hogy 2018 első fél évének a végén a lakás-takarékpénztárak több mint 12 százalékkal részesedtek a teljes, 3140 milliárd forintos lakáshitel-állományból.

A Fundamenta az 55 százalék körüli részesedésével és a 800 ezer kezelt szerződésével toronymagasan vezeti a hazai lakás-takarékpénztári piacot, de a versenyhivatal felmérése szerint 2012-ben is 60 százalékos volt betétpiaci részesedése.

Az érintett cégeket írásban kerestük, hogy kommentálják a szóban forgó javaslatot, illetve közöljék, hogy állami forrás nélkül is fenn kívánják-e tartani e tevékenységüket, de lapzártánkig nem érkezett válasz. Az utóbbi kérdés különösen a Fundamenta esetében releváns, hiszen a többi szereplő egyéb tevékenységei mellett építette fel lakás-takarékpénztári üzletágát.

Az elmúlt évek eredménykimutatásai szerint mindenesetre nem valószínű, hogy nyereséges marad a lakás-takarékpénztári tevékenység az állami támogatás kiesése után. A 2016-os megtakarítási állomány után tavaly csaknem 62 milliárd forintot fizetett ki az állam támogatásként, ami éves bázison 13 százalékos növekedés.

Bánki Erik tehát úgy számol, hogy a kiutalt központi pénzek az idén meghaladhatják a 70 milliárd forintot. A politikus az összeg CSOK alá rendelését azzal indokolta, hogy bár a lakás-takarékpénztárakat több mint húsz éve támogatja az állam, ez a megtakarítási forma nem szolgálja eredményesen az otthonteremtést, miközben a szolgáltatók az állami támogatás egy részén is tízmilliárdos extraprofithoz jutnak.

Kifogásolta, hogy az állami támogatás nélkül a lakás-takarékpénztárak által kínált hozam negatív lenne. A lakástakarék-szerződések hozama kiemelkedő, akár 10 százalék felett is lehet. A politikus szerint a lakástakarék-program mára az állam és az adófizetők számára költséges, de nem hatékony konstrukcióvá vált. Ezt Bánki Erik azzal támasztotta alá, hogy miközben az öngondoskodási megtakarításoknak csak a harmadát teszi ki a lakástakarékban tartott összeg, addig az ilyen célra jóváírt állami támogatások háromnegyede kerül a lakás-takarékpénztárakhoz.

A jellemzően kis összegű konstrukció miatt ráadásul alig épültek a megtakarításokból új lakások. Számos esetben nem közvetlen lakáscél valósult meg – jegyezte meg. Szerinte viszont a CSOK bizonyított, és időarányosan sokkal nagyobb mértékben járult hozzá az otthonteremtéshez: a 2015-ös bevezetés óta 90 ezer családot támogatott majdnem 250 milliárd forint értékben. Ezért látja indokoltnak, hogy a lakástakarékokra fordított források a jövőben egyebek mellett a CSOK bővítésének pénzügyi fedezetét biztosítsák.

Békéscsabára érkezik az Ipar 4.0 Mintagyár Országjárás

A 2017-ben indult Ipar 4.0 Mintagyárak kiemelt projekt számos eszközzel támogatja a konvergenciarégióban működő termelő kkv-k ipar 4.0 fejlesztését térítésmentesen. A program keretében minősített vállalkozások később további pályázatokban is előnyt élvezhetnek. A helyi kamarákkal közös szervezéssel, most Ipar 4.0 Mintagyár Országjárás során október 15-től 8 városba – többek között Békéscsabára is – elhozzák a szakmai workshoppal kiegészített mintagyári technológiai megoldások rövid, kedvcsináló bemutatóját. Céljuk, hogy minél több érintett kkv értesüljön a program kínálta megoldásokról.

ipar40.jpg

Hatalmas lépésekkel halad az ipar fejlődése, amelynek során az ipari folyamatok teljes digitalizációja zajlik. A gazdaság egyetlen hatalmas, intelligens információs rendszerré kapcsolódik össze. A fejlődés új kihívásokat teremt, mely a hazai kkv-kat is erősen érintik. Annak a támogatására, hogy a hazai kis- és középvállalkozások képesek legyenek e kihívásoknak megfelelni, hozták létre az Ipar 4.0 Mintagyárak kiemelt projektet.

Ipar 4.0 – ezzel a kifejezéssel egyre többször találkozhattunk. A koncepció egyfelől a szemléletmód megváltoztatásáról szól mind az egyén, mind a vállalatirányítás szintjén, másrészt a termelési folyamatok hatékony szervezéséről, melynek során az eszközök önállóan kommunikálnak és összehangoltan működnek. Az országjárás célja, hogy megmutassuk, hogy a vezető ipar 4.0 alkalmazásokat bemutató, kiválasztott mintagyárakban milyen kézzelfogható technológiai megoldásokkal ismerkedhetnek meg a látogatók.

Az Ipar 4.0 alkalmazása – a szemléletváltozás, a termelési folyamatok újraértelmezése és hatékony szervezése, mérése és az adatok elemzése – vonzó lehet a kis- és középvállalkozások számára, hiszen gyakorlatilag azonnali eredményeket hozhat. Költségcsökkentést, az értékteremtő képesség növekedését, a nyersanyagok jobb alkalmazását, termelékenység-javulást jelenthet, valamint lehetőséget nyújt arra is, hogy a vállalatok még hatékonyabban alkalmazzák (esetlegesen szűkös) emberi erőforrásaikat.

Nem utolsó szempont, hogy nem ördöngösség és nem kíván elérhetetlen befektetéseket az érintett vállalkozásoktól, hogy elindulhassanak ezen az úton: a kkv-k már elérhető áron vásárolhatnak a digitalizációhoz szükséges eszközöket, a legfontosabb lépés azonban a már meglévő adatok és információk elemzése és értékelése.

A folyamat végén a legjobbak ezüst vagy arany minősítést szereztek, mellyel később megnövekedett eséllyel pályázhatnak fejlesztési célú támogatásokra is.

És hogy pontosan hogyan is fest az Ipar 4.0 Mintagyárak kiemelt projekt folyamata?

A projekt során kkv-k úgynevezett ügyfélúton mennek végig. Az ügyfélút négy lépésből áll: regisztráció, demonstráció, felkészítés és fejlesztés.

ipar40-2.jpg

1. A kkv regisztrációval lép a programba.

2. Demonstráció keretében részt vesz legalább két mintagyári technológiai bemutatón és/vagy ellátogat az Ipar 4.0 Budapesti Műszaki Egyetem Technológiai Központjába. Ezt követően kitölt egy önértékelési kérdőívet. Ezzel eléri az Ipar 4.0 belépő szintet és átléphet a felkészítési szakaszba.

3. A felkészítés során egy szakértővel történő, több elemből felépülő közös gondolkodás és testreszabott fejlesztési program előkészítése valósul meg.

4. A tervezés keretében a kkv-k a szakértők segítségével meghatározhatják azokat a technológiai elemeket, amelyek hatékonyan beilleszthetőek a termelési rendszerükbe, és erről közös értékelést készítenek. A tervezés segítségével hatékonyan vehetnek részt a később kiírásra kerülő ipar 4.0 felhívásban.

Újdonság, hogy a projekt kínálatának első elemét, a mintagyári bemutatókból ízelítőt viszünk el az Ipar 4.0 Mintagyár Országjárás keretében nyolc városba a helyi kamarákkal közös szervezésben – mondta el lapunknak Dr. Bárdos Krisztina, az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Eger, Szolnok, Békéscsaba, Szekszárd, Kaposvár, Szombathely, Tatabánya, Salgótarján városokba érkezünk október 15-26 között. Felméréseink szerint a program kínálata közel 1000, e városok környezetében működő termelő kkv-t érint. Azt reméljük, hogy minél többen rászánják azt a körülbelül 1,5 órát, ami után egyúttal az ügyfélúton is lehetőségük lesz továbblépni.

line

Időpont: 2018. október 17. (szerda)

Helyszín: Phaedra Rendezvényközpont, (Békéscsaba, Irányi u 10.)

Részletes programot az www.ipar4.hu weboldalon találnak.

Átfogó élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer

A tudásmenedzsment folyamatában az első lépés az információ gyűjtése és feldolgozása. Jelen esetben ez az információ nagyon nagy mennyiségű, szétszórtan, nem egységes szerkezetben áll rendelkezésre, ráadásul meglehetősen összetett kapcsolatrendszer figyelhető meg az adatok, információk között.

Képtalálat a következőre: „élelmiszerlánc biztonsági stratégia”

Az élelmiszerlánc komplexitása jelentősen változott az elmúlt évtizedekben. A forgalmazott élelmiszerek mind nagyobb hányadát teszik ki a magasan feldolgozott, illetve a kényelmi termékek, amelyek előállításában gyakran nagyszámú vállalat érintett egyetlen termék esetében is. Ugyancsak jellemzővé vált, hogy e termékek előállításához felhasznált anyagok –  illetve gyakran a késztermékek is  – gyakran kontinensnyi távolságból, több közvetítőn keresztül érkeznek a célországba. E folyamat jelentősen megnehezíti az élelmiszerlánc nyomon követési feladatait, a kockázatelemzéshez szükséges adatgyűjtést és az élelmiszer-biztonsági esemény esetén a termékek visszahívását, az érintettek számának, növekedésének megakadályozását, a felelősség megállapítását és számonkérését.

Az élelmiszerlánc bonyolult és meglehetősen nagy hálózat, amelyben nem egyszerű az információhoz jutás, valamint az egyes információk közti kapcsolat meghatározása. A korábban is említett különféle kockázatok megelőzése, kezelése, csökkentése, valamint a korlátozott erőforrások optimális felhasználása egy költséghatékony, az egész élelmiszerláncon koherensen végigvonuló kockázatelemzési rendszer kialakításával és alkalmazásával lehetséges. Ehhez az élelmiszerlánc-felügyeleti ellenőrzési és vizsgálati adatok minőségének, elérhetőségének, időben történő szolgáltatásának, láncszintű elemezhetőségének javítása szükséges, egy átfogó, informatikai alapokon nyugvó élelmiszerlánc-felügyeleti rendszer kialakításával.

A felügyeleti rendszernek tartalmaznia kell minden élelmiszerlánc-vállalkozót, beleértve pl. a családi gazdálkodókat, kistermelőket, őstermelőket, biomassza-termelőket stb., valamint a tevékenységükkel kapcsolatban elvégzett élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzések adatait. Az adatbázis létrehozása, valós idejű frissítése, valamint távoli elektronikus elérésének biztosítása alapvető feladat, mivel a benne lévő adatok alapján lehet kielégíteni a hazai és nemzetközi elemzési, tervezési adatigényeket is, ami az élelmiszerlánc-biztonság javításának kulcsfontosságú feltétele.

A rendszerbe szervesen illeszkednie kell a más szereplők rendelkezésére álló információknak, pl. az élelmiszer-eredetű megbetegedésekkel kapcsolatban keletkező információknak, a NAV-val közösen feltárt szabálytalanságok adatainak, vagy akár a delegált hatósági feladatot ellátó, ökológiai tanúsító szervezetek által gyűjtött információknak is. Ezzel párhuzamosan a hatósági ellenőrzési rendszert szervesen kiegészítő vállalkozói önellenőrzési rendszereket hatékonyabbá kell tenni, biztosítani kell az információs hálózathoz való kapcsolódás lehetőségét számukra is. Emellett a nemzetközi informatikai rendszerekhez való hozzáférési vagy kapcsolódási lehetőségeket is meg kell teremteni.

Az élelmiszerlánc-szereplők fentiek szerinti legteljesebb adatbázisának felépítése a későbbiekben lehetővé teszi a jelenleginél átfogóbb minősítési rendszerek bevezetését, amelyek jobban segítenék a fogyasztók tájékozódását. Másfelől a rendszer teljes körűsége olyan lehetőséget is magában rejt, hogy a vállalkozók uniformizált módon, mobilisan, elektronikusan tudnák intézni ügyeik jelentős részét. Mindezek mellett, bár ugyan informatikai fejlesztési szempontból kisebb kihívást jelent, de szerepénél fogva óriási jelentőségű, hogy az elektronikus tartalomszolgáltatási funkciók megerősítésre kerüljenek, mivel ezek ma már nélkülözhetetlen elemei a tudáshálózat kialakításának.

Az élelmiszerlánccal kapcsolatos adatok gyűjtése mellett hangsúlyt kell fektetni az adatok közti kapcsolatok feltárására is: az élelmiszerlánccal mint hálózattal kapcsolatos kutatások elősegítik az élelmiszerlánc működésének átláthatóbbá tételét, így hozzájárulnak hazánk védelmi képességének erősítéséhez és az élelmiszerlánc-biztonsági kockázatelemzés rendszerének hatékony működéséhez. Ezért a Stratégia az ilyen jellegű kutatásokat támogatja, s ezzel párhuzamosan az élelmiszerlánc-felügyeleti szervezetet felkészíti az ilyen jellegű információk befogadására és megfelelő feldolgozására.

A rendszer kialakítása során külön figyelmet kell fordítani arra, hogy abban érzékeny (államtitoknak minősülő, nemzetgazdaságilag szenzitív, vagy éppen bizalmi viszony alapján átadott) adatok találhatók, ezért biztosítani kell az információs rendszer más rendszerektől való függetlenségét. Mivel ezen adatok adják a katasztrófahelyzetre, pl. állatjárványok esetére az alapvető kiigazodási pontot is, ezért olyan informatikai technológiai megoldásokat kell választani, amelyek garantálják a hatóság működését, más rendszerek diszfunkcionalitása, összeomlása esetén is.

Tervezett intézkedések:

★ Központosított élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer és adatbázis kialakítása (informatikai alapokon nyugvó rendszer; elektronikus tartalomszolgáltatás)

★ Egységes élelmiszerlánc-felügyeleti adatbázisba társhatóságok, ellenőrző szervezetek és vállalkozói önellenőrzési rendszerek adatainak bekapcsolása (adatbiztonság és függetlenség)

★ Fogyasztók tájékozódását segítő minősítési rendszerek bevezetése

★ Az élelmiszerlánccal mint hálózattal kapcsolatos kutatások támogatása (adatok közötti kapcsolatok feltárása; hálózatkutatás, adatbányászat)

line

Kapcsolódó hivatkozás:

http://elbs.hu/dokumentum/egyseges-informaciomenedzsment/

Építőipari Panaszmentességi Információs Rendszer

Az Építőipari Panaszmentességi Információs Rendszer bevezetését az Építkezők Országos Egyesülete azért tartotta fontosnak, mert a jogkövető szolgáltatók mellett az építőiparban sajnálatos módon rendkívül sok olyan vállalkozás van, akiknek a tevékenységében az anyagi mohóság vagy éppen a megélhetési kontárkodás súlyos felelőtlenséggel és szakszerűtlenséggel társul.

A beérkező panaszügyek áradatából egyértelműen megállapítható, hogy a legtöbb esetben a törvénysértő vállalkozások magatartásának hátterében a számonkérhetőség hiánya áll, ami a jogi procedúra vontatottságából és a károsultak jogérvényesítési erejének csekélységéből adódik.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy egyes vállalkozások tudatosan igyekeznek kihasználni mindezt, és rutin- szerűen alkalmazzák a jogi kiskapukat arra, hogy kibújjanak a felelősség alól, vagy a profitcsökkentő kötelezettségek teljesítése alól.

Ilyen viszonyok között rendkívül fontos az olyan piaci gyakorlatok ösztönzése, amelyek a vállalkozások kiválasztásában az építkezők biztonságát növelik, amelyek segítségével nagyobb eséllyel kerülhetők el azok a vállalkozások, akiknek a piaci magatartása veszélyt jelent az építkező fogyasztókra nézve.

line

Kapcsolódó hivatkozás:

https://eoeonline.hu/epir/system