Már ma megszűnhet a lakástakarékok állami támogatása

Felmenő rendszerben kivezetnék a lakás-takarékpénztárak állami támogatását az Országgyűlés gazdasági bizottsága elnökének törvénymódosító javaslatai szerint.

20181016

Több mint 70 milliárd forintot terelne át a lakástakarék-pénztáraktól a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) programjába Bánki Erik országgyűlési képviselő tegnap benyújtott törvénymódosító javaslata. A Fidesz–KDNP-frakció politikusának – az Országgyűlés gazdasági bizottsága elnökének – beadványa úgy változtatná meg a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényt, hogy felmenő rendszerben megszüntetné az abban rögzített éves befizetések után járó 30 százalékos, maximum 72 ezer forintos állami támogatást.

A módosítás a meglévő szerződéseket – a lakás-előtakarékossági szerződés megtakarítási idejének meghosszabbítását kivéve – nem érintené. E megtakarításokat az állam a futamidő végéig támogatja.Az indítványt bizottsági szinten tárgysorozatba vették, a parlament pedig kivételes eljárásban foglalkozik vele, azaz akár már ma zárószavazás lehet a témáról. Varga Mihály pénzügyminiszter az Mfor portállal közölte, hogy a javaslat egyezik a kormány szándékaival is.

Magyarországon négy lakástakarék működik: a Fundamenta mellett az Aegon, az Erste és OTP Bank leánya. Az Aegon kasszája ugyanakkor szeptember végén bejelentette, hogy az értékesítést októberben befejezi. A Magyar Nemzeti Bank 2017-es Aranykönyve szerint az Erste 68,5 milliárd forint betétet kezelt, a Fundamenta 432 milliárdot, az OTP pedig csaknem 282 milliárdot. A BankRáció.hu úgy számol, hogy 2018 első fél évének a végén a lakás-takarékpénztárak több mint 12 százalékkal részesedtek a teljes, 3140 milliárd forintos lakáshitel-állományból.

A Fundamenta az 55 százalék körüli részesedésével és a 800 ezer kezelt szerződésével toronymagasan vezeti a hazai lakás-takarékpénztári piacot, de a versenyhivatal felmérése szerint 2012-ben is 60 százalékos volt betétpiaci részesedése.

Az érintett cégeket írásban kerestük, hogy kommentálják a szóban forgó javaslatot, illetve közöljék, hogy állami forrás nélkül is fenn kívánják-e tartani e tevékenységüket, de lapzártánkig nem érkezett válasz. Az utóbbi kérdés különösen a Fundamenta esetében releváns, hiszen a többi szereplő egyéb tevékenységei mellett építette fel lakás-takarékpénztári üzletágát.

Az elmúlt évek eredménykimutatásai szerint mindenesetre nem valószínű, hogy nyereséges marad a lakás-takarékpénztári tevékenység az állami támogatás kiesése után. A 2016-os megtakarítási állomány után tavaly csaknem 62 milliárd forintot fizetett ki az állam támogatásként, ami éves bázison 13 százalékos növekedés.

Bánki Erik tehát úgy számol, hogy a kiutalt központi pénzek az idén meghaladhatják a 70 milliárd forintot. A politikus az összeg CSOK alá rendelését azzal indokolta, hogy bár a lakás-takarékpénztárakat több mint húsz éve támogatja az állam, ez a megtakarítási forma nem szolgálja eredményesen az otthonteremtést, miközben a szolgáltatók az állami támogatás egy részén is tízmilliárdos extraprofithoz jutnak.

Kifogásolta, hogy az állami támogatás nélkül a lakás-takarékpénztárak által kínált hozam negatív lenne. A lakástakarék-szerződések hozama kiemelkedő, akár 10 százalék felett is lehet. A politikus szerint a lakástakarék-program mára az állam és az adófizetők számára költséges, de nem hatékony konstrukcióvá vált. Ezt Bánki Erik azzal támasztotta alá, hogy miközben az öngondoskodási megtakarításoknak csak a harmadát teszi ki a lakástakarékban tartott összeg, addig az ilyen célra jóváírt állami támogatások háromnegyede kerül a lakás-takarékpénztárakhoz.

A jellemzően kis összegű konstrukció miatt ráadásul alig épültek a megtakarításokból új lakások. Számos esetben nem közvetlen lakáscél valósult meg – jegyezte meg. Szerinte viszont a CSOK bizonyított, és időarányosan sokkal nagyobb mértékben járult hozzá az otthonteremtéshez: a 2015-ös bevezetés óta 90 ezer családot támogatott majdnem 250 milliárd forint értékben. Ezért látja indokoltnak, hogy a lakástakarékokra fordított források a jövőben egyebek mellett a CSOK bővítésének pénzügyi fedezetét biztosítsák.

Békéscsabára érkezik az Ipar 4.0 Mintagyár Országjárás

A 2017-ben indult Ipar 4.0 Mintagyárak kiemelt projekt számos eszközzel támogatja a konvergenciarégióban működő termelő kkv-k ipar 4.0 fejlesztését térítésmentesen. A program keretében minősített vállalkozások később további pályázatokban is előnyt élvezhetnek. A helyi kamarákkal közös szervezéssel, most Ipar 4.0 Mintagyár Országjárás során október 15-től 8 városba – többek között Békéscsabára is – elhozzák a szakmai workshoppal kiegészített mintagyári technológiai megoldások rövid, kedvcsináló bemutatóját. Céljuk, hogy minél több érintett kkv értesüljön a program kínálta megoldásokról.

ipar40.jpg

Hatalmas lépésekkel halad az ipar fejlődése, amelynek során az ipari folyamatok teljes digitalizációja zajlik. A gazdaság egyetlen hatalmas, intelligens információs rendszerré kapcsolódik össze. A fejlődés új kihívásokat teremt, mely a hazai kkv-kat is erősen érintik. Annak a támogatására, hogy a hazai kis- és középvállalkozások képesek legyenek e kihívásoknak megfelelni, hozták létre az Ipar 4.0 Mintagyárak kiemelt projektet.

Ipar 4.0 – ezzel a kifejezéssel egyre többször találkozhattunk. A koncepció egyfelől a szemléletmód megváltoztatásáról szól mind az egyén, mind a vállalatirányítás szintjén, másrészt a termelési folyamatok hatékony szervezéséről, melynek során az eszközök önállóan kommunikálnak és összehangoltan működnek. Az országjárás célja, hogy megmutassuk, hogy a vezető ipar 4.0 alkalmazásokat bemutató, kiválasztott mintagyárakban milyen kézzelfogható technológiai megoldásokkal ismerkedhetnek meg a látogatók.

Az Ipar 4.0 alkalmazása – a szemléletváltozás, a termelési folyamatok újraértelmezése és hatékony szervezése, mérése és az adatok elemzése – vonzó lehet a kis- és középvállalkozások számára, hiszen gyakorlatilag azonnali eredményeket hozhat. Költségcsökkentést, az értékteremtő képesség növekedését, a nyersanyagok jobb alkalmazását, termelékenység-javulást jelenthet, valamint lehetőséget nyújt arra is, hogy a vállalatok még hatékonyabban alkalmazzák (esetlegesen szűkös) emberi erőforrásaikat.

Nem utolsó szempont, hogy nem ördöngösség és nem kíván elérhetetlen befektetéseket az érintett vállalkozásoktól, hogy elindulhassanak ezen az úton: a kkv-k már elérhető áron vásárolhatnak a digitalizációhoz szükséges eszközöket, a legfontosabb lépés azonban a már meglévő adatok és információk elemzése és értékelése.

A folyamat végén a legjobbak ezüst vagy arany minősítést szereztek, mellyel később megnövekedett eséllyel pályázhatnak fejlesztési célú támogatásokra is.

És hogy pontosan hogyan is fest az Ipar 4.0 Mintagyárak kiemelt projekt folyamata?

A projekt során kkv-k úgynevezett ügyfélúton mennek végig. Az ügyfélút négy lépésből áll: regisztráció, demonstráció, felkészítés és fejlesztés.

ipar40-2.jpg

1. A kkv regisztrációval lép a programba.

2. Demonstráció keretében részt vesz legalább két mintagyári technológiai bemutatón és/vagy ellátogat az Ipar 4.0 Budapesti Műszaki Egyetem Technológiai Központjába. Ezt követően kitölt egy önértékelési kérdőívet. Ezzel eléri az Ipar 4.0 belépő szintet és átléphet a felkészítési szakaszba.

3. A felkészítés során egy szakértővel történő, több elemből felépülő közös gondolkodás és testreszabott fejlesztési program előkészítése valósul meg.

4. A tervezés keretében a kkv-k a szakértők segítségével meghatározhatják azokat a technológiai elemeket, amelyek hatékonyan beilleszthetőek a termelési rendszerükbe, és erről közös értékelést készítenek. A tervezés segítségével hatékonyan vehetnek részt a később kiírásra kerülő ipar 4.0 felhívásban.

Újdonság, hogy a projekt kínálatának első elemét, a mintagyári bemutatókból ízelítőt viszünk el az Ipar 4.0 Mintagyár Országjárás keretében nyolc városba a helyi kamarákkal közös szervezésben – mondta el lapunknak Dr. Bárdos Krisztina, az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Eger, Szolnok, Békéscsaba, Szekszárd, Kaposvár, Szombathely, Tatabánya, Salgótarján városokba érkezünk október 15-26 között. Felméréseink szerint a program kínálata közel 1000, e városok környezetében működő termelő kkv-t érint. Azt reméljük, hogy minél többen rászánják azt a körülbelül 1,5 órát, ami után egyúttal az ügyfélúton is lehetőségük lesz továbblépni.

line

Időpont: 2018. október 17. (szerda)

Helyszín: Phaedra Rendezvényközpont, (Békéscsaba, Irányi u 10.)

Részletes programot az www.ipar4.hu weboldalon találnak.

Átfogó élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer

A tudásmenedzsment folyamatában az első lépés az információ gyűjtése és feldolgozása. Jelen esetben ez az információ nagyon nagy mennyiségű, szétszórtan, nem egységes szerkezetben áll rendelkezésre, ráadásul meglehetősen összetett kapcsolatrendszer figyelhető meg az adatok, információk között.

Képtalálat a következőre: „élelmiszerlánc biztonsági stratégia”

Az élelmiszerlánc komplexitása jelentősen változott az elmúlt évtizedekben. A forgalmazott élelmiszerek mind nagyobb hányadát teszik ki a magasan feldolgozott, illetve a kényelmi termékek, amelyek előállításában gyakran nagyszámú vállalat érintett egyetlen termék esetében is. Ugyancsak jellemzővé vált, hogy e termékek előállításához felhasznált anyagok –  illetve gyakran a késztermékek is  – gyakran kontinensnyi távolságból, több közvetítőn keresztül érkeznek a célországba. E folyamat jelentősen megnehezíti az élelmiszerlánc nyomon követési feladatait, a kockázatelemzéshez szükséges adatgyűjtést és az élelmiszer-biztonsági esemény esetén a termékek visszahívását, az érintettek számának, növekedésének megakadályozását, a felelősség megállapítását és számonkérését.

Az élelmiszerlánc bonyolult és meglehetősen nagy hálózat, amelyben nem egyszerű az információhoz jutás, valamint az egyes információk közti kapcsolat meghatározása. A korábban is említett különféle kockázatok megelőzése, kezelése, csökkentése, valamint a korlátozott erőforrások optimális felhasználása egy költséghatékony, az egész élelmiszerláncon koherensen végigvonuló kockázatelemzési rendszer kialakításával és alkalmazásával lehetséges. Ehhez az élelmiszerlánc-felügyeleti ellenőrzési és vizsgálati adatok minőségének, elérhetőségének, időben történő szolgáltatásának, láncszintű elemezhetőségének javítása szükséges, egy átfogó, informatikai alapokon nyugvó élelmiszerlánc-felügyeleti rendszer kialakításával.

A felügyeleti rendszernek tartalmaznia kell minden élelmiszerlánc-vállalkozót, beleértve pl. a családi gazdálkodókat, kistermelőket, őstermelőket, biomassza-termelőket stb., valamint a tevékenységükkel kapcsolatban elvégzett élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzések adatait. Az adatbázis létrehozása, valós idejű frissítése, valamint távoli elektronikus elérésének biztosítása alapvető feladat, mivel a benne lévő adatok alapján lehet kielégíteni a hazai és nemzetközi elemzési, tervezési adatigényeket is, ami az élelmiszerlánc-biztonság javításának kulcsfontosságú feltétele.

A rendszerbe szervesen illeszkednie kell a más szereplők rendelkezésére álló információknak, pl. az élelmiszer-eredetű megbetegedésekkel kapcsolatban keletkező információknak, a NAV-val közösen feltárt szabálytalanságok adatainak, vagy akár a delegált hatósági feladatot ellátó, ökológiai tanúsító szervezetek által gyűjtött információknak is. Ezzel párhuzamosan a hatósági ellenőrzési rendszert szervesen kiegészítő vállalkozói önellenőrzési rendszereket hatékonyabbá kell tenni, biztosítani kell az információs hálózathoz való kapcsolódás lehetőségét számukra is. Emellett a nemzetközi informatikai rendszerekhez való hozzáférési vagy kapcsolódási lehetőségeket is meg kell teremteni.

Az élelmiszerlánc-szereplők fentiek szerinti legteljesebb adatbázisának felépítése a későbbiekben lehetővé teszi a jelenleginél átfogóbb minősítési rendszerek bevezetését, amelyek jobban segítenék a fogyasztók tájékozódását. Másfelől a rendszer teljes körűsége olyan lehetőséget is magában rejt, hogy a vállalkozók uniformizált módon, mobilisan, elektronikusan tudnák intézni ügyeik jelentős részét. Mindezek mellett, bár ugyan informatikai fejlesztési szempontból kisebb kihívást jelent, de szerepénél fogva óriási jelentőségű, hogy az elektronikus tartalomszolgáltatási funkciók megerősítésre kerüljenek, mivel ezek ma már nélkülözhetetlen elemei a tudáshálózat kialakításának.

Az élelmiszerlánccal kapcsolatos adatok gyűjtése mellett hangsúlyt kell fektetni az adatok közti kapcsolatok feltárására is: az élelmiszerlánccal mint hálózattal kapcsolatos kutatások elősegítik az élelmiszerlánc működésének átláthatóbbá tételét, így hozzájárulnak hazánk védelmi képességének erősítéséhez és az élelmiszerlánc-biztonsági kockázatelemzés rendszerének hatékony működéséhez. Ezért a Stratégia az ilyen jellegű kutatásokat támogatja, s ezzel párhuzamosan az élelmiszerlánc-felügyeleti szervezetet felkészíti az ilyen jellegű információk befogadására és megfelelő feldolgozására.

A rendszer kialakítása során külön figyelmet kell fordítani arra, hogy abban érzékeny (államtitoknak minősülő, nemzetgazdaságilag szenzitív, vagy éppen bizalmi viszony alapján átadott) adatok találhatók, ezért biztosítani kell az információs rendszer más rendszerektől való függetlenségét. Mivel ezen adatok adják a katasztrófahelyzetre, pl. állatjárványok esetére az alapvető kiigazodási pontot is, ezért olyan informatikai technológiai megoldásokat kell választani, amelyek garantálják a hatóság működését, más rendszerek diszfunkcionalitása, összeomlása esetén is.

Tervezett intézkedések:

★ Központosított élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer és adatbázis kialakítása (informatikai alapokon nyugvó rendszer; elektronikus tartalomszolgáltatás)

★ Egységes élelmiszerlánc-felügyeleti adatbázisba társhatóságok, ellenőrző szervezetek és vállalkozói önellenőrzési rendszerek adatainak bekapcsolása (adatbiztonság és függetlenség)

★ Fogyasztók tájékozódását segítő minősítési rendszerek bevezetése

★ Az élelmiszerlánccal mint hálózattal kapcsolatos kutatások támogatása (adatok közötti kapcsolatok feltárása; hálózatkutatás, adatbányászat)

line

Kapcsolódó hivatkozás:

http://elbs.hu/dokumentum/egyseges-informaciomenedzsment/

Építőipari Panaszmentességi Információs Rendszer

Az Építőipari Panaszmentességi Információs Rendszer bevezetését az Építkezők Országos Egyesülete azért tartotta fontosnak, mert a jogkövető szolgáltatók mellett az építőiparban sajnálatos módon rendkívül sok olyan vállalkozás van, akiknek a tevékenységében az anyagi mohóság vagy éppen a megélhetési kontárkodás súlyos felelőtlenséggel és szakszerűtlenséggel társul.

A beérkező panaszügyek áradatából egyértelműen megállapítható, hogy a legtöbb esetben a törvénysértő vállalkozások magatartásának hátterében a számonkérhetőség hiánya áll, ami a jogi procedúra vontatottságából és a károsultak jogérvényesítési erejének csekélységéből adódik.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy egyes vállalkozások tudatosan igyekeznek kihasználni mindezt, és rutin- szerűen alkalmazzák a jogi kiskapukat arra, hogy kibújjanak a felelősség alól, vagy a profitcsökkentő kötelezettségek teljesítése alól.

Ilyen viszonyok között rendkívül fontos az olyan piaci gyakorlatok ösztönzése, amelyek a vállalkozások kiválasztásában az építkezők biztonságát növelik, amelyek segítségével nagyobb eséllyel kerülhetők el azok a vállalkozások, akiknek a piaci magatartása veszélyt jelent az építkező fogyasztókra nézve.

line

Kapcsolódó hivatkozás:

https://eoeonline.hu/epir/system

Karrierkövetési rendszer – Békéscsaba

Regisztrálj munkavállalóként és töltsd fel önéletrajzod adatbázisunkba!

Békéscsabai Megyei Jogú Város által teljesen ingyenesen biztosított online felület igen jó lehetőség lehet, hogy megtaláld álmaid állását! A weboldalon kizárólag ellenőrzött álláshirdetések és önéletrajzok kerülhetnek publikálásra, így biztos lehetsz benne, hogy a legjobb helyen jársz.

Ne feledd, egy jól megírt önéletrajz belépőként szolgálhat a megcélzott munkahelyre. Mindjárt a felvételi folyamat legelején maga az önéletrajz minősége dönthet az interjúra való meghívásról.

Regisztráció itt:

http://csabaikarrier.hu/site/munkavallaloknak/

Ismét diáknaptárt kaptak az iparkamarától a végzős általános iskolások

A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara pályaorientációs programjában a szakmák tanulására ösztönző speciális diáknaptárakat oszt ki a nyolcadikos osztályos tanulóknak. A kezdeményezés második éve tart, és idén már a pedagógusoknak szánt naptárral is kiegészült.  Békés megyében 80 iskola 2000 diákja kap a kiadványból.

20180912_diaknaptar

Elsőként a Békéscsabai Kazinczy Ferenc Általános Iskola nyolcadikosai kapták készhez a diáknaptárjukat szerdán. A pályaorientációs kiadványt a gyerekek is hasznosnak találták.

– Nagyon tetszik, hogy sok információt tartalmaz a továbbtanulással kapcsolatban. Megtaláltam benne a ballagási időpontját, és azt is, hogy mikor lesz vakáció – jegyezte meg az egyik tanuló, Nagy Balázs.

Laczkó Irén, a Kazinczy iskola intézményvezetője kiemelte: a pályaválasztás nemcsak a gyerekeknek, de a szülőknek is nagy feladat és felelősség, éppen ezért ebben a döntésben az iparkamarával együttműködve próbálnak irányt mutatni.

– Nyolcadik évfolyamon meghatározó feladatunk a középfokra való beiskolázás, és ebben többen segítenek bennünket. Többek között az iparkamara is nagyon sok segítséget nyújt. Témanapra jönnek hozzánk, különböző lehetőségeket kínálnak például üzemlátogatásra, de szakembert is felajánlanak ebben a tekintetben. Ettől függetlenül mi is keressük és kínáljuk a lehetőségeket a gyerekeknek – fogalmazott Laczkó Irén.

Mészárosné Szabó Anna szakképzési osztályvezető elmondta: a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara múlt évben azzal a céllal indította el a kezdeményezést, hogy a szakmák tanulására ösztönözze a gyerekeket.

– A tavalyi diáknaptárunknak nagy sikere volt, sok visszajelzést kaptunk, hogy a tanulók használták a körültekintő döntésre felhívó, a szakmák tanulására ösztönző kiadványunkat. Itt van tehát a folytatás, és kiegészítésként az a pedagógusoknak szánt naptár is, amely reményeink szerint a tanári szobák falán elsősorban az érintett osztályfőnökök munkáját segíti. A kiadvány a Nemzetgazdasági Minisztérium erre a célra felhasználható pályázata keretében valósult meg, ám az előírt példányszám többszörösét biztosította a békéscsabai Progresszív Nyomda Kft. támogatása. Köszönjük a partnerséget! – nyilatkozta Mészárosné Szabó Anna.

A megye 33 településére jut a diáknaptárból, így azt az általános iskolai tanulmányaik végén tartó diákok mintegy kétharmada veheti kézbe. A kiadványban a klasszikus diáknaptár a szakmák tanulásához kapcsolódó speciális információkkal egészül ki.

Mészárosné Szabó Anna kiemelte, hogy az iparkamara – pályaorientációs tevékenysége keretében – több formában is megszólítja a pályaválasztás előtt állókat. Osztályfőnöki órákat, szülői értekezleteket tartanak, üzemlátogatásokat szerveznek, mindemellett szeptember végén 2 340 általános iskolás és középiskolás diákot utaztatnak a szakmák Európa-bajnokságára, az Euroskills Budapest 2018-ra, ahol a 27 versenyzőből 4 Békés megyei fiatal szakmunkás képviseli hazánkat a versenyen.

Szeptember elejétől igényelhető a digitális jólét hitelprogram

Szeptember elsején elindul a digitális jólét hitelprogram (DJH), a kis- és középvállalkozások digitális fejlesztésre kamatmentes hitelt igényelhetnek az MFB Pontokon – jelentették be hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.

20180827_digitalis

Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter hangsúlyozta, a Digitális Jólét Program (DJP) kedvezményes hitele segíti a magyar kis- és középvállalkozások felkészülését a digitalizáció kihívásaira, számítások szerint 300-400 vállalkozás kaphat majd támogatást fejlesztéséhez a hat konvergencia régióban.

Bernáth Tamás, a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy szeptember elejétől nulla százalékos kamatozású hitelt igényelhetnek a kkv-k a a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) rendelkezésre álló 7,5 milliárd forint keretből 5 millió forint és 200 millió forint között az MFB Pontokon, a feltételek pedig nem változnak a maximálisan hét évre igénybe vehető hitel futamideje alatt.

Sokat spórolhatnánk a készpénz mellőzésével

A készpénzfizetési rendszer évente mintegy 450 milliárd forint költséget ró a nemzetgazdaságra, ezt megspórolhatná az ország a készpénzmentes fizetéssel, a költségek csökkentését a Pénzügyi tudatosság kormánystratégia is kiemelten kezeli – mondta Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár.

20180816_keszpenz

Az államtitkár ismertette, hogy a készpénzállomány 2018 közepén mintegy 5 ezer milliárd forintot tett ki Magyarországon, meghaladta a bruttó hazai termék (GDP) 14 százalékát. Eközben az Európai Unióban(EU) 8 százalék körüli.

Rámutatott, hogy a magas készpénzarány számos kedvezőtlen hatással jár: amellett, hogy jelentős költséget ró a nemzetgazdaságra, a készpénzben tartott megtakarítások nem vesznek részt a gazdaság finanszírozásában.

A kormányzati stratégia célja a korszerű, készpénzkímélő fizetési eszközök használatának ösztönzése, valamint a fiatalok pénzügyi nevelése – hangsúlyozta az államtitkár.

Még kedvezőbben kérhető részletfizetés a NAV-tól

Idén januártól már ötszázezer forint adótartozásig kérhető egyszerűbben a részletfizetés a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV), ehhez mindössze egy kérelmet kell benyújtani. A lehetőséggel már a magánszemélyek, az egyéni vállalkozók és az áfafizetésre kötelezettek is élhetnek. A NAV a kérelem alapján évente egyszer automatikusan engedélyezi maximum 12 hónapra a pótlékmentes részletfizetést.

Az automatikus részletfizetési kedvezmény feltételei január 1-jétől még kedvezőbbé váltak. A lehetőséggel már egyéni vállalkozók és áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek is élhetnek. Jelentősen emelkedett az összeghatár is, a korábbi kétszázezer forint helyett már ötszázezer forint adótartozásig, és a korábbihoz képest akár duplájára, maximum 12 hónapra kérhető a pótlékmentes részletfizetés. Kivétel ez alól a személyijövedelemadó-előleg és a levont jövedelemadó, a beszedett adó, valamint a levont járulékok.

20180811_nav

A kérelmet benyújtóknak az automatikus részletfizetés kérését indokolniuk sem kell, továbbá a NAV nem vizsgálja az egyébként szükséges feltételeket, például a fizetési nehézség fennállását és az igénylő jövedelmi helyzetét. A pótlékmentes részletfizetési kedvezményt a kérelem alapján évente egyszer automatikusan engedélyezi az adóhivatal.

A NAV honlapjáról, a Letöltések – Egyéb menüpontból elérhető automatikus részletfizetési kérelem beküldhető postán vagy személyesen is leadható a NAV ügyfélszolgálatain. Akinek van ügyfélkapuja, akár otthonról, néhány kattintással elküldheti kérelmét a FAM01-es nyomtatványon elektronikusan. Az egyéni vállalkozók, mivel elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek, kizárólag ügyfélkapun nyújthatják be kérelmüket.

A NAV kiemelte: fontos az engedélyező határozatban megszabott fizetési határidők betartása, mert ha az esedékes részlet befizetése elmarad, a részletfizetési kedvezmény érvényét veszti, és a tartozást egy összegben kell megfizetni. Ilyenkor a NAV a fennmaradó tartozásra az eredeti esedékességtől késedelmi pótlékot számít fel.

Aki nem jogosult az automatikus részletfizetési kedvezményre, kérheti az általános szabályok szerinti fizetési könnyítést, melyről a NAV 30. számú információs füzete tartalmaz részletes információkat. A magánszemélyek és egyéni vállalkozók fizetési kedvezményi kérelme illetékmentes.

A kormány mindent bevet a vállalkozások digitalizációjáért

Szeptembertől 0 százalékos, legfeljebb 200 millió forint összegű uniós forrású hitelt igényelhetnek digitális fejlesztéseikhez a kis- és közepes, illetve startup vállalkozások – tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

20180722

A Digitális jólét pénzügyi program keretében pénteken megjelent Digitális jólét hitelprogram célja, hogy kedvezményes finanszírozást nyújtson olyan innovatív vállalkozásoknak, amelyek a versenyképességüket erősítő, a program stratégiai célkitűzéseihez illeszkedő digitális fejlesztéseikhez keresnek forrást – írták.

A 7,5 milliárd forint keretösszegű hitelprogramban a konvergencia régióban (a közép-magyarországi régión kívül) működő vállalkozások 2018 szeptemberétől az MFB Pontokon igényelhetik a kedvezményes, minimum 5 millió, maximum 200 millió forint összegű hitelt, a várakozások szerint 300-350 vállalkozás digitális termék- és szolgáltatás-fejlesztési projektje jut visszatérítendő pénzügyi támogatáshoz.