Aktuális

A hungarikumokról tartottak minikonferenciát az Almásy-kastélyban

Adj egy órát a hungarikumoknak! – Gasztrokurzus nemzetiségek konyhájával spékelve címmel tartottak minikonferenciát június 3-án az Almásy-kastély Stefánia-szárnyában. A rendezvényre a Gasztroséta Gyulán és Csabán programsorozat keretében várták az érdeklődőket.

Gyula

A megjelenteket Komoróczki Aliz, a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője köszöntötte. Elmondta, a Gasztrosétát 2020 őszén rendezték meg először, a program célja pedig az, hogy a helyiek és a turisták kóstolók és bemutatók útján ismerhessék meg a térség hungarikumait, helyi termékeit.

Köszöntőt mondott Görgényi Ernő polgármester, aki kiemelte: a koronavírus-járvány miatt megváltozott az életünk, ezért sok területen, többek között a turizmusén is, új válaszokat kellett találni a felmerülő kérdésekre, ennek egyik eredménye volt a pandémia alatt létrehozott Gasztroséta. Megjegyezte: a nagyszabású, nagy vonzerővel bíró rendezvényeket nem lehetett megtartani, így új dolgokat kellett kitalálni.

Aláhúzta: Gyula városában több évszázada három nemzetiség él egymás mellett, amelyek gasztronómiája formálta mindannyiunk ízlését. A Gasztroséta ezt a sokszínűséget mutatja be, a minikonferencia pedig érdekességekkel és hagyományokkal egészíti mindezt.

Opauszki Zoltán, Békéscsaba turizmusért felelős tanácsnoka arról beszélt, hogy mind a fürdővárosban, mind a megyeszékhelyen számtalan érték van, amelyek megőrzéséért sokat tettek az illetékesek, ezeket egészíti ki a gasztronómia. 

A köszöntők után következtek az előadások. Szalay Ágnes történész a békéscsabai gasztronómiát mutatta be, Tamáskovitsné Gila Éva, a Gyulahús Kft. marketingmenedzsere a gyulai kolbász múltjáról és jelenéről beszélt, Fabulya Attila, a Gyulai Pálinka Manufaktúra Kft. értékesítési vezetője a pálinka történetéről adott elő, Szilágyi Sándor történész pedig a gyulai gasztronómia titkaiba avatta be a hallgatóságot.

Az előadások után kóstolókkal várták a megjelenteket.

Forrás: Gyulai Hírlap

Regisztrálja cégét teljesen ingyen!

Weboldalunk célkitűzése egy olyan – szolgáltatásait folyamatosan bővítő – békéscsabai cégadatbázis működtetése, ahol:

  • a vállalkozások egyedülálló módon bármikor, rugalmasan módosíthatják tevékenységi köreinek, termékeik, szolgáltatásaik, telephelyeik, elérhetőségeik listáját,
  • a cégbemutatón keresztül többet is megtudhat az adott vállalkozásról,
  • az ingyenes regisztráción keresztül bármely vállalkozás részese lehet a rendszernek.

line

Ingyenes regisztráció 

line

A keresetek emelkedésének gyorsulására számítanak az elemzők

A múlt év decemberében 9,7 százalékkal nőtt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó és kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkeresete az egy évvel korábbihoz képest. Az átlagos bruttó kereset 492 800, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 504 700 forint, a nettó 327 700 forint volt – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A keresetek emelkedésének gyorsulására számítanak az elemzők

A decemberi 7,4 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 2,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

A kedvezményeket is figyelembe véve nettó átlagkereset 337 200 forintot ért el, 9,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 419 000 forintra becsülhető, szintén 9,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az év végi prémiumok 17,6 százalékkal növelték a kereseteket.

A bruttó kereset mediánértéke – amelynél ugyanannyian keresnek többet, mint ahányan kevesebbet – 379 600 forint volt, ez 7,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó mediánkereset 387 600 forintos értéke 7,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A munkáltatók teljes körére, azaz az öt főnél kisebb vállalkozásokra is kiterjedő mutató szerint 370 400 forint volt a decemberi mediánkereset, 7,3 százalékkal több az egy évvel korábbinál a közfoglalkoztatottak nélkül számolva.

A vállalkozások körében 8,4 százalékos növekedéssel 512 600 forint volt a közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó átlagkereset és 340 900 a nettó, a bruttó medián kereset pedig 378 900 forinton állt. A költségvetési szférában 8,1 százalékkal nőtt a bruttó és a nettó átlagkereset és 460 100, illetve 306 000 forintra, míg a mediánérték 3,5 százalékos növekedéssel 396 800 forintot mutat.

A feldolgozóiparban 9,0 százalékkal, az építőiparban 8,8 százalékkal nőttek a keresetek egy év alatt és ezzel 524 600, illetve 414 400 forintot értek el. A mezőgazdaságban 11,0 százalékkal nőttek a keresetek 438 200 forintra. A szálláshelyszolgáltatásban és vendéglátásban 16,1 százalékos növekedés ellenére 293 300 forinton állt a bruttó átlagkereset, míg a legjobban a pénzügyi és biztosítási szektorban illetve az infokommunikáció területén lehetett keresni, ahol 903 200, illetve 835 000 forint volt a bruttó átlag 10,7, valamint 7,6 százalékos emelkedés eredményeként. Az oktatásban és a humán egészségügyben 11,3 százalékos, illetve 30,8 százalékos növekedéssel 441 000, illetve 603 100 forintra nőtt a bruttó átlagkereset. A közigazgatásban 507 100 forint volt a bruttó átlag 7,2 százalékos növekedés eredményeként.

A tavalyi év január-decemberében a bruttó átlagkereset 438 800, a nettó átlagkereset 291 800 forintot ért el, mindkettő 8,7 százalékkal emelkedett 2020-hoz képest. A nettó átlagkereset a kedvezményeket is figyelembe véve 300 500 forintot ért el.

Az idei évben a keresetek emelkedésének gyorsulására számítanak az MTI-nek nyilatkozó elemzők a tavaly decemberi kereseti adatokat kommentálva. A növekvő bérköltségek pedig áremelésre késztetik a vállalkozásokat, amit a jelentős költségvetési kifizetésekkel támogatott fogyasztók el is fogadnak, azaz a klasszikus ár-bér spirál kialakulásának veszélye a fiskális és monetáris politika szigorítását követeli ki a szakértők szerint.

Virovácz Péternek, az ING Bank vezető elemzőjének az okozott meglepetést, hogy az előző évhez képest nem erősödött a prémium-kifizetés decemberben, ami a gazdaság teljesítményének tavalyi rekordmértékű növekedésének fényében mindenképpen különös volt. Ez a vállalati viselkedésben már a 2022-es költségnyomásra való felkészülésként értelmezhető, vagyis a prémiumok kifizetésén keresztül kívánnak majd a vállalatok költségeket mérsékelni az idei év folyamán, valamint erősebb átárazást hajtanak végre.

Az ING Bank vezető elemzője 2022-ben a 20 százalékos minimálbér-emelés mellett nagyjából 15 százalékos átlagbér emelkedéssel kalkulál a bértorlódás enyhítése következtében. A bérköltségek emelkedésének inflációs hatása már jól érzékelhető volt a januári inflációs adatban, amely a korábbiakhoz képest háromszor erősebb év eleji átárazást mutatott, amely a termékek és szolgáltatások megszokottnál jóval szélesebb körét érintette. Vagyis – Virovácz Péter véleménye szerint – már láthatóvá vált Magyarországon az ár-bér spirál. Ez ellen pedig csak a monetáris és fiskális politika együttes erejével, közös szigorításával lehet küzdeni – hangsúlyozta.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője rámutatott, hogy míg az előző hónapokban a versenyszférát kisebb bérnövekedés jellemezte, mint a közszférát, addig decemberre a két növekedési ütem kiegyenlítődött. Az év végi bónuszok sem okoztak érdemi változást a növekedési ütemben, azok emelkedése megegyezett a rendszeres bérekével.

2022-ben az átlagbérek emelkedése a tavalyinál gyorsabb, kétszámjegyű lehet, amelyet a minimálbér és a garantált bérminimum erőteljes emelése mellett a járulékok csökkentése és a munkaerőhiány is segít. A reálbérek növekedését az erőteljes infláció visszafogja, de az még ennek ellenére is pozitív lesz, így a munkavállalók jövedelme átlagosan többet ér majd, mint a tavalyi évben – fejtette ki. A Századvég szakértője fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a béremelések folytatására a gazdasági felzárkózás érdekében szükség van, különösen azon ágazatokban, ahol ez az elmúlt időszakban kevésbé volt jellemző.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője azt emelte ki, hogy tavaly év végén is láthatóan erőteljes maradt a bérdinamika és további gyorsulás várható az idei évtől. A minimálbéremelések, a súlyosbodó munkaerőhiány, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt érdemi béremeléssel kell számolniuk a munkaadóknak. A teljes bérskála érdemben feljebb tolódhat és 13 százalékot elérő lehet az átlagbér emelkedése idén, a tavalyi 8,7 százalékos növekedés után.

Ilyen mértékű béremelés tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit könnyen meg is tehetnek a kiugróan erős fogyasztói kereslet mellett. Ez viszont akár elvezethet egy klasszikus ár-bér spirálhoz is, mikor az erőteljes inflációhoz erőteljes kereslet párosul. Az egyszeri transzfereknek köszönhetően idén a nettó bérek érdemben el fognak szakadni a bruttó szinttől és még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 10 százalék feletti éves reálbér növekedés lehet 2022-ben, ami jelentős fogyasztásélénkítő erővel bír, és a fogyasztási oldalról támaszt ad az idei GDP-nek – mutatott rá a Takarékbank szakértője.

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója szintén kiemelte, hogy a friss kereseti adatok tovább erősíthetik az infláció elleni küzdelem fontosságát. A bérek növekedését legfőképpen az alacsony munkanélküliség, az egyes szektorokban újra felbukkanó strukturális munkaerőhiány, valamint az infláció tartós megemelkedése befolyásolja. A bérdinamika és az infláció közötti kapcsolat azonban kétirányú is lehet: a növekvő bérek tovább nyomhatják felfelé az inflációt. Egyrészt a megugró költségek miatt a vállalkozások dönthetnek a termékek és szolgáltatások árainak növelése mellett, másrészt a fogyasztók a megemelkedett jövedelmüket szívesebben költhetik el és növelik a keresletet. Ez a visszacsatolási mechanizmus az ár-bér spirál, amit minden jegybank, illetve anticiklikus gazdaságpolitikát folytató kormány igyekszik elkerülni. A következő havi adatban már láthatjuk a minimálbér-emelés hatását is, ami tovább erősítheti a folyamatokat – írta a szakértő.

(Forrás: MTI)

Ezek lesznek a legkeresettebb munkák a jövőben

Egy amerikai tanulmány szerint sokkal több szélturbina- és napelemszerelőre lesz szükség a nem túl távoli jövőben, illetve az ápolók iránti kereslet is nőni fog a munkaerőpiacon.

Illusztráció

A U.S. Bureau of Labor Statistics kutatás szerint alig egy évtized alatt nagy átalakulások lesznek a munkaerőpiacon, ami leginkább robotizálás és a mesterséges intelligencia széles körben való alkalmazásának lesz köszönhető.

– 2030-ban 68 százalékkal több szélturbina-technikusra lesz szükség, mint napjainkban, ezzel együtt a megújuló energiaforrások növekvő mértékű felhasználása miatt mintegy 52 százalékkal nőni fog a napelemek felszerelésével foglalkozó szakemberek iránti igény is – olvasható a kimutatásban.

Az informatika és az egészségügy is jelentősen érintett a munkaügyi átalakulásokban. Adatbiztonsági szakemberekből 33, adatbázis-kezelőkből 31, programozókból pedig 27 százalékkal többre lesz szükség az évtized végén.

– Az egészségügyben sokkal nagyobb lesz a szakmai és a társadalmi, illetve az anyagi megbecsülése az ápolónőknek, akik iránti kereslet 52 százalékkal nő, a fizioterápia terén 35, az egészségügyi menedzsment területén pedig 32,5 százalékos növekedés várható – olvasható.

Járványügyi szakemberből is legalább 30 százalékkal többre lesz szükség, de a kimutatások szerint logopédusnak és állatidomárnak is érdemes lesz tanulni: mindkét terület iránt több mint 28 százalékkal nő majd az igény.

Forrás: Maszol

Rég várt megoldásokat hoz az online bankolás

Nem csupán az ügyfelek kényelmét, hanem a hatékony ügyfélszerzést is szolgálja a banki folyamatok digitalizációja, a kényelmes, online megoldások ugyanis számszerűsíthetően növelik az érdeklődések számát. A Gránit Bank például a jelzáloghitel-igénylés lényegében összes lépését – amit a jogszabályok lehetővé tette – már digitalizálta, az egyszerű kalkuláció helyett pedig online hitel-előbírálatot biztosít. A fejlesztéseknek köszönhetően többszörösére nőtt a hiteligénylések száma, amelyre válaszul a pénzintézet belső folyamatait is digitális, a korábbiaknál hatékonyabb alapra helyezte.

20211109_mobilbank

A banki ügyintézésben és már a hiteligénylésben is jelentősen nőtt a digitális megoldások elfogadottsága az ügyfelek körében.

Előbírálat online

A digitalizáció egy fontos lépése az online hitel-előbírálat is, amely egy egyszerű és áttekinthető kalkulátor használatával oldható meg. „Fontos különbség, hogy más piaci szereplőkhöz képest a Gránit megoldása nem csupán egy tájékoztató jellegű kalkuláció. Máshol az ügyfél megad egy-két adatot, a bank pedig megmutatja az adott időtávra a legkedvezőbb kamatozású hitelkonstrukciót. Nem nézik azt, hogy az ügyfél ténylegesen megkaphatja-e azt a hitelt, azt a kamatot, amit felvillant neki a számítás. Nálunk a kalkulátor, egyben tartalmazza a hitel-előbírálatot is. Amennyiben az ügyfél valós adatokat adott meg, amit később online feltölthető dokumentumokkal is igazol, akkor az ügyfél a kalkulációban megadott feltételekkel kap hitelt, amely ajánlat 30 napig érvényes.

Automatizáció a háttérfolyamatoknál

Összességében az elmúlt hat hónapban több mint százmilliárd forintos nagyságrendű hitelösszegre végeztek el online előbírálatot az ügyfelek zöld hitel és jelzáloghitel esetében együttesen, akik digitális ügyfélfiókot is regisztráltak az ügyintézéshez. „Fontos, hogy a front-end digitalizáció mellett a back office is kész legyen a beérkező igények hatékony, digitális kezelésére” – jegyezte meg az ügyvezető igazgató. „A fejlesztéseink nem csak a front endet érintik, természetesen fel vagyunk készülve a dömpingszerű érdeklődésre és folyamatosan dolgozunk a további fejlesztéseken. Bevezettünk egy ügyfélkezelési (CRM) rendszert a hitelezési folyamat digitális követéséhez és hatékony banki támogatásához. Néhány héten belül pedig a jelzálog-hitelezési folyamathoz kapcsolódó bírálat, a folyósításhoz szükséges banki dokumentumok majdnem 90 százaléka automatizáltan, bárminemű manuális beavatkozás nélkül fog előállni.

Google fizetés a meglévő rendszer mellé
November 5-től a pénzintézet elérhetővé tette ügyfelei számára a Google Pay szolgáltatást, mely Android okoseszközökre kínál kényelmes és gyors fizetési megoldást. A Mastercard kártyabirtokosok néhány egyszerű lépésben adhatják hozzá bankkártyájukat a szolgáltatáshoz a Google Pay alkalmazásban. Az innovatív fizetési megoldás minden, a pénzintézet által kibocsátott bankkártyával kompatibilis. Az ügyfelek továbbra is használhatják a bank saját fejlesztésű Gránit Pay mobilfizetési megoldását is, amelyet a pénzintézet évek óta biztosít a kártyatulajdonosoknak, vagyis a két érintésmentes fizetési megoldás párhuzamosan működik tovább.

Érték és Minőség 25 éve

Az Országház Felsőházi termében adták át ünnepélyes keretek között 2021. szeptember 9-én az Érték és Minőség Nagydíj kitüntető címet a Dolcetta Kft-nek.

Dolcetta Kft.

Az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat Kiírói Tanácsa kiemelt feladatának tekinti, hogy hozzájáruljon a vállalkozások termékei és szolgáltatásai piacképességéhez, a versenyképesség növeléséhez. Ezért működteti az Érték és Minőség Nagydíj Pályázati Rendszert, melynek keretében a pályázó győztes vállalkozások magas színvonalú termékeikkel és szolgáltatásaikkal a kiérdemlik az Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjegy használati jogát és ezzel együtt a kitüntető címet is. Az Érték és Minőség Nagydíj elnevezés egy minőség tanúsító védjegyet takar. A védjegyhasználat alatt viselője jogossá válik az Érték és Minőség Nagydíj Kitüntető cím viselésére. A Tanúsító Védjegy megtestesíti, kifejezi Magyarország elismerését és elkötelezettségét az értékek, és a tanúsított minőség iránt. A Pályázat fővédnöke Dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke. A pályázati rendszer szakami támogatója az Agrárminisztérium, kiemelt támogatója a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársága, szakmai partnere a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

A Pályázat kitüntetéseit idén negyedik alkalommal az Országház Felsőházi termében Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, és Farkas Sándor, Agrárminisztérium miniszterhelyettese adta át ünnepélyes keretek között szeptember 9-én. Az Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjegy használata és vele a kitüntető cím viselése azon áruk, szolgáltatások, gazdasági szervezetek elismerése, amelyek tevékenységük során bizonyíthatóan elkötelezettek a minőség ügye iránt és kiemelt fontosságot tulajdonítanak az egyetemlegesen jó minőségű áruk előállításának, illetve szolgáltatások nyújtásának.

Idén az Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjegy használatát és vele a Kitüntető címet 41 pályázat érdemelte ki, köztük a békéscsabai Dolcetta Kft. is.

Érték és Minőség Nagydíj

A Dolcetta Kft. az idén ünnepli 25 éves fennállását és működését Békéscsaba, Békés Megye, de talán nyugodtan leírhatjuk, hogy Magyarország egyik legismertebb és legnagyobb édesipari vállalkozása. Az 1995-ben alapított, édesipari termékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozás száz százalékban magyar tulajdonban prosperál és mára a piaci szegmens egyik meghatározó alakjává vált. A cég közel 200 munkavállalónak biztosít megélhetést, folyamatos fejlesztéseinek és széles termékpalettájának köszönhetően pedig egyre ismertebbé válik a térségben. Linzerek, ostyák, sütemények, szeletes csokoládék, mézespuszedlik, valamint fondant alapú termékek hosszú sora alkotja a cég kínálatát. Saját termékeik közül a szaloncukor gyártása kiemelkedő jelentőséggel bír, melyből mára a gyártott mennyiség tekintetében az egyik piacvezetővé váltak. A hazai piac mellett a saját gyártású termékeink egyre keresettebbek a nemzetközi piacokon is.

A pandémia és világjárvány okozta gazdasági sokkot a vállalkozások igen nagy hányada jelentősen megsínylette. Vannak azonban olyan vállalkozások is, amelyek az elmúlt hónapok viszontagságai között is tudtak növekedni, és úgy tűnik, igazi válságálló cégekké formálódtak. A termékek és szolgáltatások versenyképességét mind a hazai, mind a nemzetközi piacon elsődlegesen a megfelelő minőség biztosítja, melyet megerősíthet, igazolhat egy minőségtanúsító védjegy is.

Dolcetta Kft.

Mokrán Tamás, a Dolcetta Kft. tulajdonosa elmondta: – Büszkeséggel és örömmel tölt el bennünket, hogy vállalkozásunk elnyerte 2021-ben az Érték és Minőség Nagydíjat. Mindez azonban további felelősséggel jár és arra motivál minket és a cég összes dolgozóját, hogy a jövőben is még színvonalasabb és finomabb termékeket állítsunk elő. Fontos, hogy továbbra is megfeleljünk a saját magunk és most már az elnyert díj által is támasztott magas elvárásoknak, hiszen huszonöt éve azon munkálkodunk, hogy vállalkozásunk és termékeink piacképesek legyenek, ezáltal minél több alkalmazottunknak tudjunk munkát, ezáltal megélhetést biztosítani. Köszönjük mindazon partnerünknek, vásárlónknak, akik a Dolcetta termékeit választották és arra biztatjuk őket, hogy tegyenek így a jövőben is! Minőségben, kiszolgálásban, árakban és értékben is igyekszünk a továbbiakban is megfelelni!

Az Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjegy nemzetközileg is egyértelműen utal használójának kiemelkedő színvonalára. Feltüntetése méltán biztosítja viselőjük számára a pozitív megkülönböztetést, szimbolizálja a magyar gazdaság erősödését.

Ipar napjai kiállítás

Virtuális ipar napjai

Nemzetközi ipari szakkiállítás
Időpont: 2021. június 15-18.

Virtuális ipar napjai

Az idei év a pandémia miatti sorozatos korlátozásokról szólt, ami a gazdasági szereplők életét is nagyban nehezítette. Már egy éve, hogy gyakorlatilag minden kiállítás elmarad, illetve az online térbe kerül át. Így van ez a nagy sikerű budapesti Ipar Napjai nemzetközi ipari szakmai kiállítással is. Ebben az évben a kiállítást virtuális formában szervezi meg a HUNGEXPO 2021. június 15-18 között.

Magyarország legnagyobb üzleti ipari találkozója idén rendhagyó módon a fizikai rendezvény helyett az online térben valósul meg.

Az üzleti élet nem áll le, csak a személyes tárgyalások helyett egy digitális platformra helyeződik át. A virtuális kiállítás egy könnyen használható, innovatív felület, amely online találkozóhelyet biztosít a kiállítók és a látogatók, illetve potenciális partnerek számára.

Regisztráljon Ön is és tekintse meg díjmentesen a virtuális szakkiállítást!

Kattintson ide!

Virtuális kiállítás
Az iparági szereplők az új technológia segítségével egy időben adhatnak és kaphatnak információt, személyre szóló ajánlatokat vagy letölthető anyagokat termékekről, szolgáltatásokról, melyek alapján döntést hozhatnak beruházásaikról, üzleti együttműködési megállapodásaikról.

line

Kapcsolódó hivatkozás:

https://iparnapjai.hu/latogatoknak/virtualis-kiallitas/

Számíthatnak a kormány segítségére a márciusban két hétre zárva tartó üzletek is

A kormány segítségére azok a szektorok is számíthatnak, ahol az üzleteknek márciusban két hétre zárva kell tartaniuk, így bértámogatást igényelhetnek a munkaadók munkavállalóik számára például a papír-, játék- és ruházati boltokban, iparcikk kereskedésekben és a fodrászatokban is – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.

20210310_uzletek

Bodó Sándor hozzátette, az érintett szektorokból az elmúlt 2-3 napban már minden megyéből és a fővárosból is érkezett pályázat, a bértámogatást többségében a mikro és kisvállalkozások igényelték. Közölte, a bértámogatás igényléséhez a munkaadónak ki kell töltenie az egyoldalas pályázati adatlapot, amelyhez csatolni kell a munkavállaló munkaszerződését is. A támogatás mértéke a korábbiakhoz hasonlóan a munkavállaló bérének az 50 százaléka, maximum a minimálbér másfélszerese. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a támogatás 4 órás foglalkoztatásnál is igényelhető. Az államtitkár kitért a másik, már korábban megismert bértámogatásra is, amely a vendéglátás, turizmus, szolgáltató szektor szereplői számára elérhető, a kérelmeket a munkaadók április 10-ig adhatják be. Ebben a programban már több mint 50 milliárd forintot fizettek ki bértámogatásra és ezáltal 115 ezer ember munkahelyének a megőrzésében tudtak segíteni – mondta Bodó Sándor.

További információ az Ágazati bértámogatási programról:
https://nfsz.munka.hu/cikk/1294/Agazati_bertamogatasi_program

Forrás: www.koronavirus.gov.hu

A közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó szabályok a veszélyhelyzet idején

A veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelettel az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus világjárvány (a továbbiakban: koronavírus világjárvány) következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdet ki 2021. február 8. napjától.

Közfoglalkoztatás

line

A BM tájékoztatója a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó szabályokról a veszélyhelyzet idején.

Letöltés (PDF, 219KB)

Békéscsaba