ímkézett bejegyzés

Sokat spórolhatnánk a készpénz mellőzésével

A készpénzfizetési rendszer évente mintegy 450 milliárd forint költséget ró a nemzetgazdaságra, ezt megspórolhatná az ország a készpénzmentes fizetéssel, a költségek csökkentését a Pénzügyi tudatosság kormánystratégia is kiemelten kezeli – mondta Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár.

20180816_keszpenz

Az államtitkár ismertette, hogy a készpénzállomány 2018 közepén mintegy 5 ezer milliárd forintot tett ki Magyarországon, meghaladta a bruttó hazai termék (GDP) 14 százalékát. Eközben az Európai Unióban(EU) 8 százalék körüli.

Rámutatott, hogy a magas készpénzarány számos kedvezőtlen hatással jár: amellett, hogy jelentős költséget ró a nemzetgazdaságra, a készpénzben tartott megtakarítások nem vesznek részt a gazdaság finanszírozásában.

A kormányzati stratégia célja a korszerű, készpénzkímélő fizetési eszközök használatának ösztönzése, valamint a fiatalok pénzügyi nevelése – hangsúlyozta az államtitkár.

A kormány mindent bevet a vállalkozások digitalizációjáért

Szeptembertől 0 százalékos, legfeljebb 200 millió forint összegű uniós forrású hitelt igényelhetnek digitális fejlesztéseikhez a kis- és közepes, illetve startup vállalkozások – tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

20180722

A Digitális jólét pénzügyi program keretében pénteken megjelent Digitális jólét hitelprogram célja, hogy kedvezményes finanszírozást nyújtson olyan innovatív vállalkozásoknak, amelyek a versenyképességüket erősítő, a program stratégiai célkitűzéseihez illeszkedő digitális fejlesztéseikhez keresnek forrást – írták.

A 7,5 milliárd forint keretösszegű hitelprogramban a konvergencia régióban (a közép-magyarországi régión kívül) működő vállalkozások 2018 szeptemberétől az MFB Pontokon igényelhetik a kedvezményes, minimum 5 millió, maximum 200 millió forint összegű hitelt, a várakozások szerint 300-350 vállalkozás digitális termék- és szolgáltatás-fejlesztési projektje jut visszatérítendő pénzügyi támogatáshoz.

Életbe lépett az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete

Mától alkalmazandó az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (General Data Protection Regulation, GDPR), ezzel egységessé válik az adatvédelmi szabályozás az EU-ban.

adatvedelem_21-800x445

Az új uniós szabályozás kiterjed minden olyan hatóságra, gazdasági társaságra és szervezetre, amely az EU-ban tartózkodók személyes adatait kezeli vagy feldolgozza. 

Jelentősen bővíti a személyes adatok körét, ezekhez sorolja a többi között a nevet, a születési és egészségügyi adatokat, a bankszámlaszámot, a jövedelmet, a helymeghatározó adatot (GPS), az e-mail-címet, a vállalati és magántelefonszámot, a levelezési címet, de akár egy IP-címet is. Az új rendelet megerősíti a személyes adatok törlésének jogát: ha valaki már nem szeretné, hogy adatait a továbbiakban feldolgozzák, és az adott szervezetnek nincs alapos indoka azok tárolására, akkor a szervezetnek törölnie kell a kérdéses adatokat rendszeréből. A szervezetek kötelesek a lehető legvilágosabb, legérthetőbb tájékoztatást adni a személyes adatok felhasználásának módjáról.

Azoknak az intézményeknek, amelyek nagy tömegben, automatizáltan kezelnek személyes adatokat – például a bankok, biztosítók, egészségügyi, valamint informatikai szolgáltatók -, és azoknak, amelyek különlegesen érzékeny személyes adatokat – politikai nézet, szakszervezeti tagság, szexuális irányultság – kezelnek, adatvédelmi felelőst kell kinevezniük. Ő felel a megfelelő adatvédelmi rendszer működtetéséért és az adatok védelméért.

A rendelet előírásainak megszegése esetén a kiszabható bírság akár a 20 millió eurót (6,4 milliárd forintot) vagy a cégcsoport teljes, globális forgalmának 4 százalékát is elérheti.