ímkézett bejegyzés

Békéscsabára érkezik az Ipar 4.0 Mintagyár Országjárás

A 2017-ben indult Ipar 4.0 Mintagyárak kiemelt projekt számos eszközzel támogatja a konvergenciarégióban működő termelő kkv-k ipar 4.0 fejlesztését térítésmentesen. A program keretében minősített vállalkozások később további pályázatokban is előnyt élvezhetnek. A helyi kamarákkal közös szervezéssel, most Ipar 4.0 Mintagyár Országjárás során október 15-től 8 városba – többek között Békéscsabára is – elhozzák a szakmai workshoppal kiegészített mintagyári technológiai megoldások rövid, kedvcsináló bemutatóját. Céljuk, hogy minél több érintett kkv értesüljön a program kínálta megoldásokról.

ipar40.jpg

Hatalmas lépésekkel halad az ipar fejlődése, amelynek során az ipari folyamatok teljes digitalizációja zajlik. A gazdaság egyetlen hatalmas, intelligens információs rendszerré kapcsolódik össze. A fejlődés új kihívásokat teremt, mely a hazai kkv-kat is erősen érintik. Annak a támogatására, hogy a hazai kis- és középvállalkozások képesek legyenek e kihívásoknak megfelelni, hozták létre az Ipar 4.0 Mintagyárak kiemelt projektet.

Ipar 4.0 – ezzel a kifejezéssel egyre többször találkozhattunk. A koncepció egyfelől a szemléletmód megváltoztatásáról szól mind az egyén, mind a vállalatirányítás szintjén, másrészt a termelési folyamatok hatékony szervezéséről, melynek során az eszközök önállóan kommunikálnak és összehangoltan működnek. Az országjárás célja, hogy megmutassuk, hogy a vezető ipar 4.0 alkalmazásokat bemutató, kiválasztott mintagyárakban milyen kézzelfogható technológiai megoldásokkal ismerkedhetnek meg a látogatók.

Az Ipar 4.0 alkalmazása – a szemléletváltozás, a termelési folyamatok újraértelmezése és hatékony szervezése, mérése és az adatok elemzése – vonzó lehet a kis- és középvállalkozások számára, hiszen gyakorlatilag azonnali eredményeket hozhat. Költségcsökkentést, az értékteremtő képesség növekedését, a nyersanyagok jobb alkalmazását, termelékenység-javulást jelenthet, valamint lehetőséget nyújt arra is, hogy a vállalatok még hatékonyabban alkalmazzák (esetlegesen szűkös) emberi erőforrásaikat.

Nem utolsó szempont, hogy nem ördöngösség és nem kíván elérhetetlen befektetéseket az érintett vállalkozásoktól, hogy elindulhassanak ezen az úton: a kkv-k már elérhető áron vásárolhatnak a digitalizációhoz szükséges eszközöket, a legfontosabb lépés azonban a már meglévő adatok és információk elemzése és értékelése.

A folyamat végén a legjobbak ezüst vagy arany minősítést szereztek, mellyel később megnövekedett eséllyel pályázhatnak fejlesztési célú támogatásokra is.

És hogy pontosan hogyan is fest az Ipar 4.0 Mintagyárak kiemelt projekt folyamata?

A projekt során kkv-k úgynevezett ügyfélúton mennek végig. Az ügyfélút négy lépésből áll: regisztráció, demonstráció, felkészítés és fejlesztés.

ipar40-2.jpg

1. A kkv regisztrációval lép a programba.

2. Demonstráció keretében részt vesz legalább két mintagyári technológiai bemutatón és/vagy ellátogat az Ipar 4.0 Budapesti Műszaki Egyetem Technológiai Központjába. Ezt követően kitölt egy önértékelési kérdőívet. Ezzel eléri az Ipar 4.0 belépő szintet és átléphet a felkészítési szakaszba.

3. A felkészítés során egy szakértővel történő, több elemből felépülő közös gondolkodás és testreszabott fejlesztési program előkészítése valósul meg.

4. A tervezés keretében a kkv-k a szakértők segítségével meghatározhatják azokat a technológiai elemeket, amelyek hatékonyan beilleszthetőek a termelési rendszerükbe, és erről közös értékelést készítenek. A tervezés segítségével hatékonyan vehetnek részt a később kiírásra kerülő ipar 4.0 felhívásban.

Újdonság, hogy a projekt kínálatának első elemét, a mintagyári bemutatókból ízelítőt viszünk el az Ipar 4.0 Mintagyár Országjárás keretében nyolc városba a helyi kamarákkal közös szervezésben – mondta el lapunknak Dr. Bárdos Krisztina, az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Eger, Szolnok, Békéscsaba, Szekszárd, Kaposvár, Szombathely, Tatabánya, Salgótarján városokba érkezünk október 15-26 között. Felméréseink szerint a program kínálata közel 1000, e városok környezetében működő termelő kkv-t érint. Azt reméljük, hogy minél többen rászánják azt a körülbelül 1,5 órát, ami után egyúttal az ügyfélúton is lehetőségük lesz továbblépni.

line

Időpont: 2018. október 17. (szerda)

Helyszín: Phaedra Rendezvényközpont, (Békéscsaba, Irányi u 10.)

Részletes programot az www.ipar4.hu weboldalon találnak.

Gazdaságpolitikai évnyitót és fórumot tartottak Békéscsabán

A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóval egybekötött gazdaságpolitikai fórumát tartották pénteken este Békéscsabán, a Phaedra Rendezvényközpontban.

180202_kamara_11

Dr. Orosz Tivadar, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntőjében elmondta, fontosnak tartja, hogy a megye gazdaságfejlesztése érdekében komoly összefogás alakuljon ki.

– Ezért is örömteli, hogy a pénteki, második alkalommal életre hívott gazdasági évnyitónkon a megye számos társadalmi vezetője vett részt – fogalmazott. Ezután kitért arra, hogy az eseményen bemutatták a TOP 100 Békés megye gazdasága 2017. című kiadványt.
– A kötet segítségével megállapíthatjuk, hogy hol tart Békés megye, milyen irányt kell vennünk, mit kell tennünk, hogy fejlettebb és erősebb legyen a megye – ecsetelte. – Békés a rendszerváltás óta a gazdasági teljesítőképesség tekintetében a legtöbbet zuhant megye, a trend azonban javuló teljesítménnyel, forrásbevonással megváltoztatható.

Megemlítette, hogy a foglalkoztatottság terén jelentőset léptünk előre, a tőkevonzó képesség területén ugyanakkor még bőven akad tennivaló.
– Ehhez jelentős állami szerepvállalásra van szükség, talán nagyobb mértékben is, mint az ország más részein – hangsúlyozta. Hozzátette, örvendetes, hogy a közlekedés, a szállítás feltételei javulnak, amivel párhuzamosan a tőkevonzó képesség is kedvező irányban változhat

Dr. Kovács Tamás, a NAV Békés Megyei Igazgatóságának igazgatója a TOP 100 kiadvánnyal kapcsolatban osztott meg számos figyelemreméltó tényt a megjelentekkel. Mint megtudtuk, 2015 januárjától az év decemberéig több mint 30 százalékkal emelkedett a köztartozásmentes adózók száma Békés megyében, ami 2016 végére újabb 10,2 százalékkal gyarapodott. A TOP 100 vállalkozás szerepét jól példázza, hogy miközben a Békés megyei vállalkozások nettó árbevétele 0,6 százalékkal emelkedett 2016-ban, addig az említett száz legnagyobb cég nettó árbevétele 9,9 százalékkal nőtt. A nettó árbevétel több mint egyötödét az export teszi ki, ami 20 milliárd forinttal bővült az előző évhez képest.

A TOP 100 vállalkozás Békés megye exportjának háromnegyedét adta 2016-ban. Dr. Kovács Tamás nemzetgazdasági áganként is vizsgálta az üzemi tevékenység eredményét. A legeredményesebb ágazatok közé ezek szerint Békésben a feldolgozóipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a gépjárműjavítás – és amire a NAV Békés megyei igazgatója külön rávilágított – a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység tartozott.

Freid Mónika, KSH elnökhelyettese Trendek és helyzetkép – gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Békés megyében címmel számos adatot és folyamatot bemutató előadást tartott a fórumon.

Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a migráció és a gazdaság összefüggéseit vette górcső alá.
– Ha a migrációt fogalmilag nézzük a ki- és a bevándorlás is ebbe a kategóriába tartozik – mondta. A kamarai elnök az Unión belüli mozgást a perifériáról a centrumba tartó folyamatos erőforrás-elvonásnak tartja, és már csak ezért is nevezte felháborítónak a szociális ellátás megnyirbálására vonatkozó osztrák javaslatot.

– Ma Magyarországon négyszer annyi szakácsot képzünk, mint amennyi ilyen szakemberre szükség van, közben pedig a Balatonon nem tudják betölteni ezeket az állásokat – mutatott rá ennek kapcsán egy folyamatra. Az Afrikából, illetve Közel- és Közép-Kelet irányából tapasztalt migráció kapcsán az onnan érkezők értékrendi távolságaira, illetve a kapcsolódó erőszakos kultúraterjesztés hatásaira világított rá.

Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára emlékeztetett arra, hogy a 2010-ben munkába álló komoly gazdaságpolitikai kihívásokkal kellett szembe néznie. A magas költségvetési hiányt csak fegyelmezett fiskális politikával lehetett ellensúlyozni. A növekvő államadósság ma már tartósan csökken. Az akkori alacsony foglalkoztatottság napjainkra rekordalacsony munkanélküliségre változott. A 2010 és 2017 közötti gazdasági fellendülés az uniós források sikeres, gyors és hatékony felhasználásnak is köszönhető.

A helyi adatokkal kapcsolatban Vitályos Eszter elmondta, Békés megye Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében elérhető kerete a 2014 és 2020 közötti időszakra több mint 58 milliárd forint volt, míg Békéscsaba esetében ez az összeg 14,9 milliárd forint. A rendelkezésre álló források több mint húsz százaléka a foglalkoztatottságot és a felzárkóztatást segíti.